Protkó világában

Beácska így szól a nagypapájához: – Nagypapi, annyira büszke vagyok rád! – Miért, életem? – Mert amikor az imént tüsszentettél, a kezedet a szád elé tetted. – Persze, hogy így tettem. Különben megint csak kirepült volna a protkóm a számból!